Bár a német gasztronómia is sokat fejlődött az utóbbi években, de azért a közvélekedésben az van, hogy nem a kulináris élvezetekért kell odautazni. Az elvitathatatlan, hogy van néhány terület, amiben a németek a „királyok”, de legalábbis egyikei a legjobbaknak. Sör, kolbász, csülök, perec. Különös tekintettel ezek együttes kombinációjára.
Sokra tartom a németajkú területek pékáruit. Ausztriában is mindig nagyszerű a minőségük és Németországban is. A múlt héten Düsseldorf közelében jártam és sikerült egy pékséget útba ejteni, ahol szerencsére és nagy örömömre lehetett kakaós csigát kapni. Külsőre eléggé eltért a nálunk megszokottól, de nyilvánvaló volt, hogy kakaós (akkor még azt gondoltam), csak kissé túlextrázva.
Mit is tehet az a blogger, aki egy teljes blogot szentel a kakaós csigának? Pontosan így van. Gyorsan odaléptem a pulthoz és kértem egyet, majd gyorsan még egyet, hogy otthonra a „mérlegelésre” is legyen modellem.
Az már ránézésre is egyértelmű volt, hogy más, mint Magyarországon. Meggyel készült. Rögtön éreztem, hogy ez nagyon rendben lesz és micsoda ötlet, középre meggyet halmozni. Természetesen nem csak a meggy miatt más. Jól láthatóan cukormázzal is meg volt csurgatva és a tetején elszórva kis sárgás „hólyagok” voltak, aminek a pontos összetevőjét nem tudtam meghatározni, de leginkább cukrozott sűrített tejre emlékeztetett, amit rásütöttek. Amúgy nagyon finom volt.
Aggódtam is, hogy túl édes lesz, de nem. A tészta állaga, a meggy gyümölcsössége tökéletes egyensúlyban volt, csak éppen a töltelékkel volt némi probléma.
Közel ötven különböző kakaós csigát lekóstoltam az elmúlt félévben (nem mindegyikből született bejegyzés) és így azt gondoltam, hogy felismerem, ha egy újabb jön szembe.
Azt gondoltam, de nem. Ez a csiga adott a „szakmai” hiúságomnak. Adott és nem is kicsit, mert bizony nem kakaó volt a töltelék, hanem mák. Ki hallott már ilyet? Mák.
Tehát ez egy mákos meggyes csiga volt. Az első, a második és a harmadik meglepetésemet követően meg kellett állapítani, hogy bizony nagyon finom. Nem az, amit vártam, de kiváló kombináció, amit csak dicsérni tudok.
Maga a töltelék nem volt túl édes, és a cukormáz sem, mégis pont eltalálták a mértékét és az ízek kiváló egyensúlyba kerültek ezzel az édességgel. A tészta is remek volt. Az a fajta, ami frissen is kicsit ropog, kicsit jobban rágni kell és még két nap múlva is élvezhető. Akkor sem száraznak tűnt, hanem ízgazdagnak, tartalmasnak.
A súlya 169 gramm, míg az ára 1,20 Euro volt.
A méret hasonló, mint nálunk, de az ár kissé drágább a hazai átlagnál (kb. 370.- Ft). Azért, ha azt is nézem, hogy jóval gazdagabb, akkor valószínűleg itthon se lenne sokkal olcsóbb, míg német szemmel nézve, kimondottan kedvező.
Tehát a vendégcsiga alaposan meglepett, de mindemellett a nagyszerű kombinációjával igazi élményt adott. Aki kint jár, vagy esetleg Németországból olvas, feltétlen próbálja ki!
Ha lenne mákos ranglista 8,5-öt kapna a 9-ből.
