Kaptam egy rövid, frappáns kommentet a legutóbbi írásom után, ami mindösszesen ennyiből állt: „A leányfalusi Heim Sütöde kakaós csigáját is érdemes kipróbálni.”

Már máskor is ajánlottak Budapesten kívüli helyeket, de az volt az első alkalom, hogy felkerekedtem és kimondottan egy kommentező ajánlására felkeresetem egy sütödét, konkrétan a Heim Sütödét Leányfalun. Az ajánlás „g_szilvi”-től érkezett és valamiért azt az érzetet keltette bennem, hogy mennem kell.

Így egy szép őszi szombaton elhatároztam magam és kiautóztam. Kissé elkevertem, amíg megtaláltam az abszolút központi helyen lévő pékséget. Minden okos kütyüvel kiegészítettem az elhatározásomat és így is a reális idő minimum duplájáig tartott megtalálni. Be kell látnom, régen voltam ilyen ügyetlen, de végül is meglett.

Belépve nem az a kép fogadott amit, vártam. Kissé „régies” helységben egy szinte teljesen lerabolt pékségben találtam magam, ami inkább a prakticizmust szolgálta és még véletlenül sem akart egy kicsit sem letisztult, vagy puccos lenni. Jöttek a helyiek, vették a kenyeret, számomra szokatlanul, egy nagy karos gép segítségével szeletelve.

Szerencsém volt, mert kakaós csiga még volt néhány darab. Sajnos a pult mögötti kisugárzásuk alapján nem tetszett a kép. Felpumpált tészta és nem valami sok kakaó. Őszintén csalódott voltam. Gondoltam Szilvire, aki lehet, hogy még csuklott is. Kiautózok, bénázok a keresgéléssel és ránézésre még a középmezőnyt se láttam bele a portékára. Hogy lehet ezt ajánlani?

Mindegy, ha már itt vagyok, akkor vettem egyet 210.- Ft-ért. Továbbá választottam egy kis kenyérkét és egy, nem tömegtermelésűnek tűnő vajat.

Szépen haza autóztam és nekiálltam a mérlegelésnek. Aztán szépen megérkezett a meglepetés is. Arra nem akarok kitérni, hogy a zabos kiscipó milyen szuper minőséget képviselt és a vaj mennyire finom volt, szimplán a csigára koncentrálok.

Megint megerősítést nyert, hogy a látszat alapján ne ítéljek. A Heim csigája sokkal jobb volt a vártnál és az első falat után rögtön képzeletbeli bocsánatot kértem Szilvitől, mert ez a csiga tényleg megért egy ajánlást. Mindazt hozta, ami elvárható.

Felülről szép formája van és érdekes módon, amíg a pult mögött kakaóban szegénynek ítéltem meg, addig a fotózás során már azt gondoltam, hogy pont jó így. Szép a formája és a sütés mértéke is pont jó. Közelről ráadásul még többnek tűnik a kakaó, meg is megkívántam újra.

Alulról ott a vesszőparipám, a sült kakaó, aminek az íze is finom volt és szerencsére nem égették meg.

Szétvágva is ideális a kakaó-tészta arány. Ami sajnos kissé negatív az a középső karéjon látszódó kicsit bodagos hatás. Ha csak szimplán harapnám, biztosan nem tűnne fel, de így egyértelműen látszik.

Összességében egy ajánlásra méltó péksütit kaptam, köszönöm szépen Szilvi! Az élmezőnnyel talán még nem tud versenyezni, de a középmezőny felső szekciójában stabil helye van. A kakaó íze, minősége és mennyisége is jobb volt az átlagnál.

Azt nem tudom, hogy a többi darab is ezt az élményt adta volna, de az biztos, hogy ez a csiga jól szerepelt.

A tesztvásárlás időpontja: 2015. október, egy szombati nap (délelőtt).

Mákos-Diós szubjektív egy 9 pontos skálán: 7,5

A tesztpéldányt, mint mindig, most is inkognitóban vásároltam.