Kakaós csiga blog

Kaptam egy rövid, frappáns kommentet a legutóbbi írásom után, ami mindösszesen ennyiből állt: „A leányfalusi Heim Sütöde kakaós csigáját is érdemes kipróbálni.”

Már máskor is ajánlottak Budapesten kívüli helyeket, de az volt az első alkalom, hogy felkerekedtem és kimondottan egy kommentező ajánlására felkeresetem egy sütödét, konkrétan a Heim Sütödét Leányfalun. Az ajánlás „g_szilvi”-től érkezett és valamiért azt az érzetet keltette bennem, hogy mennem kell.

Így egy szép őszi szombaton elhatároztam magam és kiautóztam. Kissé elkevertem, amíg megtaláltam az abszolút központi helyen lévő pékséget. Minden okos kütyüvel kiegészítettem az elhatározásomat és így is a reális idő minimum duplájáig tartott megtalálni. Be kell látnom, régen voltam ilyen ügyetlen, de végül is meglett.

Belépve nem az a kép fogadott amit, vártam. Kissé „régies” helységben egy szinte teljesen lerabolt pékségben találtam magam, ami inkább a prakticizmust szolgálta és még véletlenül sem akart egy kicsit sem letisztult, vagy puccos lenni. Jöttek a helyiek, vették a kenyeret, számomra szokatlanul, egy nagy karos gép segítségével szeletelve.

Szerencsém volt, mert kakaós csiga még volt néhány darab. Sajnos a pult mögötti kisugárzásuk alapján nem tetszett a kép. Felpumpált tészta és nem valami sok kakaó. Őszintén csalódott voltam. Gondoltam Szilvire, aki lehet, hogy még csuklott is. Kiautózok, bénázok a keresgéléssel és ránézésre még a középmezőnyt se láttam bele a portékára. Hogy lehet ezt ajánlani?

Mindegy, ha már itt vagyok, akkor vettem egyet 210.- Ft-ért. Továbbá választottam egy kis kenyérkét és egy, nem tömegtermelésűnek tűnő vajat.

Szépen haza autóztam és nekiálltam a mérlegelésnek. Aztán szépen megérkezett a meglepetés is. Arra nem akarok kitérni, hogy a zabos kiscipó milyen szuper minőséget képviselt és a vaj mennyire finom volt, szimplán a csigára koncentrálok.

Megint megerősítést nyert, hogy a látszat alapján ne ítéljek. A Heim csigája sokkal jobb volt a vártnál és az első falat után rögtön képzeletbeli bocsánatot kértem Szilvitől, mert ez a csiga tényleg megért egy ajánlást. Mindazt hozta, ami elvárható.

Felülről szép formája van és érdekes módon, amíg a pult mögött kakaóban szegénynek ítéltem meg, addig a fotózás során már azt gondoltam, hogy pont jó így. Szép a formája és a sütés mértéke is pont jó. Közelről ráadásul még többnek tűnik a kakaó, meg is megkívántam újra.

Alulról ott a vesszőparipám, a sült kakaó, aminek az íze is finom volt és szerencsére nem égették meg.

Szétvágva is ideális a kakaó-tészta arány. Ami sajnos kissé negatív az a középső karéjon látszódó kicsit bodagos hatás. Ha csak szimplán harapnám, biztosan nem tűnne fel, de így egyértelműen látszik.

Összességében egy ajánlásra méltó péksütit kaptam, köszönöm szépen Szilvi! Az élmezőnnyel talán még nem tud versenyezni, de a középmezőny felső szekciójában stabil helye van. A kakaó íze, minősége és mennyisége is jobb volt az átlagnál.

Azt nem tudom, hogy a többi darab is ezt az élményt adta volna, de az biztos, hogy ez a csiga jól szerepelt.

A tesztvásárlás időpontja: 2015. október, egy szombati nap (délelőtt).

Mákos-Diós szubjektív egy 9 pontos skálán: 7,5

A tesztpéldányt, mint mindig, most is inkognitóban vásároltam.

Ritka alkalom, hogy cukrászdában vásárolok kakaós csigát. Jellemezően a pékségek és a hagyományos boltok terméke, pláne reggeli időben. Nagyon sok helyen délre már nincs is belőle és nem is sütnek újat, csak következő nap reggel.

A Czinielt nehéz olyan lelkesedéssel szeretni, mint mondjuk a Butter Brothers-t. Persze más a célcsoport és más a profil is. Kellemes hely, tisztaság és a szépen kialakított terek jellemzik, de a süteményei eléggé megosztanak és a szeretetéhez szükséges „báj”, ami az említett pékségben jelen van, hiányzik belőle.

Ezzel párhuzamosan az idők során kellemes reggelizőhely vált belőle. Már nyolckor nyit, odafigyelnek a kávéra, vannak reggeliző ételek és frissen sült pogácsák, pékáruk. Egy kávé, 3-4 tökmagos pogácsa és beindul a nap.

Az apró, sós süteményeken kívül, időről-időre látok a pultban kakaós csigát is. Szokatlan formájú, mer a csigavonalas „arca” nem alul és felül van, hanem oldalt. Már sokszor néztem, de valahogy nem jutottam odáig, hogy ki is próbáljam. Túl nagynak tűnt és inkább a tésztát gondoltam dominánsnak, mint a kakaót.

A héten úgy döntöttem, hogy veszek belőle kettőt és milyen jól tettem. Őszintén meglepett. Már korábban is arra jutottam, hogy más készíti a cukrászati termékeket és más a péksüteményeket, mert jelentős minőségi különbséget tapasztalok közöttük. Most ez a feltevésem ismét megerősítést nyert és egy, illetve két nagyon jó kakaós csigát kaptam. Bár a külső réteg egy kissé talán „levegős” volt, de belül olyan sok és olyan jó minőségű kakaót találtam, hogy igazán megérte túllendülni a fenntartásaimon.

A súlya 172 gramm, amivel egyértelműen a nagyobbak közé lehet sorolni. Az ára 260.- Ft, ami a méretéhez képest nem drága.

Mint általában, most is egyet a mérlegre és egyet a kóstoló szakmunkatárs kisfiamnak vettem. Olyan nagy volt, hogy hosszában ketté kellett vágnom és még így is nagyobb lett a „szelet” mint egy teljes Lidl csiga. A gyermekem mikor meglátta, már semmi mást nem akart enni, csak a kakaós csigát. Kíváncsi voltam, hogy mi lesz a külső karéjjal?

Azonnal kiderült. Elfogyott pillanatok alatt. Elfogyott, nem csak a külső, hanem az összes kanyarulata és morzsája is.

Felülről nem azt mutatja, mint a többi csiga, a fordított elhelyezés miatt és így csak a tészta látszik, ami kellemesen gusztusos. Ugyanez a helyzet alulról is. Természetesen ezáltal a sült kakaó sem tudott megjelenni.

Kettévágva látszik igazából, hogy mennyire is kakaós ez a kakaós csiga. Öröm ránézni. Egy alföldi nagymama szombat hajnali sütésére emlékezetet, amivel az unokáinak akar kedveskedni, mire felébrednek. Kissé szabálytalan, de benne van minden.

Belülről a tészta egy kicsit összeállt, de ezen felül semmilyen negatívot nem lehet mondani. A kakaó minősége és mennyisége felveszi a versenyt a legnagyobbakkal, amit a pontozásban is meglátszik.

A Cziniel csiga sokkal jobb lett a vártnál és sokkal jobb lett, mint a cukrász termékeik általában. 8 pontot kap a kilencből, amivel egyelőre az idei legjobb. Érdemes megkóstolni, de figyelem! Csak reggel kapható és akkor sincs túl sok.

A tesztelés időpontja: 2015. június, egy keddi nap reggele.

A tesztpéldányt, mint mindig, most is inkognitóban vásároltam.

Számos kommentben és baráti visszacsatolásban megkaptam már, hogy a Lidl kakaós csigája milyen nagyszerű, milyen finom és mennyire sok kakaó van benne. Hümmögtem, meg persze, de valahogy eddig nem volt leküzdhetetlen vágyam arra, hogy teszteljem. Egyszer majdnem, de késő délután volt és annyira „rottyon” volt már a kínálat, hogy megkóstolni sem volt kedvem.

Azt megtanultam az elmúlt egy évben, hogy a csiga minőségét nagyban befolyásolja, hogy mennyivel sütés után kerül a vevőhöz. Még a legjobb csigalelőhelyen is - a tészta szerkezetéből eredően - ha véletlenül „beragad”a készlet egy része, az egy napszakkal később már közel sem tud olyan minőséget mutatni, mint frissen.

Többek között ezért is, a 2015. évi kakaós ranglista kissé át fog alakulni, amiben ez a tapasztalat is szempont lesz. Igyekezni fogok hasonló frissességű csigákat összehasonlítani a még objektívebb értékelés érdekében. Természetesen az előző lista első öt helyezettjét is újratesztelem.

Szóval a Lidl. A Mogyoródi úti üzletben vettem két csigát. Állandó tesztelőtársam a kisfiam, aki a maga három és fél évével tökéletes segéddé nőtte ki magát. Az egyik csiga mindig megy a mérlegre és a „fotózásra”, míg a másik rögtön a kisfiam kezébe. Annál a csigánál, aminek a külső karéját is ugyanazzal a lendülettel megeszi, mint a belső, gazdag részeket, már túl nagy baj nem lehet. Ugye sokszor a külső kör szárazabb, kakaóban szegényebb.

A Lidl csiga külső karéját elsőként ette meg. Ritka reakció, de nem igazán lep meg. Már a boltban is látszódott, hogy ideális méretű és úszik a kakaóban.

Felülről is jól mutat. Nem csak úszik, szinte fürdik a kakaóban, szép a színe és a formája is. Ezek a tulajdonságok nagyon szembetűnőek az alulról készült képeken is, azzal a kiegészítéssel, hogy egyértelműen jelen van a „sült kakaó” is. Nekem talán egy kicsit túlzóan is. Kicsit sok, kicsit túlsült. Ha külön letörök egy kis darabot érezni az ízén, viszont a tésztát harapva egyáltalán nem zavaró.

Szétvágva egy kicsit változik a látvány. Kissé vérszegény ebből az aspektusból. Azt hiszem, hogy a töltelék, sülés közben kissé kifolyhatott. A tészta szép, egyenletesen kelt.

Kóstolva is kellemes és a kakaó töltelék is finom, szépen egyensúlyban van a tésztával. Semmiképpen nem a nagymenők kategóriája, de ár-érték arányban egyike a legjobbaknak. 99.- Ft-os árával egyértelműen a legolcsóbbak közé tartozik.

A boltban 90 gramm volt feltüntetve a tábláján, de mérlegeléskor eltérő érték jött ki. 98 gramm. Bárcsak mindennel így lenne.

Összességében egy klassz kis csiga volt, ami nagyon-nagyon megéri az árát.

Mákos-Diós szubjektív egy 9 pontos skálán: 8

A tesztvásárlás időpontja: 2015. április, egy keddi nap kora délután.

A tesztalanyunkat, mint mindig, most is inkognitóban vásároltuk.

Nemrég egy ígéretes pékség nyílt a Pastrami közelében, egész pontosan a Lajos utca 93-99. alatt. A nevük egyszerűen Pékség. Nem tudtam eldönteni, hogy a piac, egy eddig kihagyott rését találták meg ezzel a névvel, vagy egyszerűen még nincs meg a végleges elnevezés. Nekem kissé, amolyan tesztüzemi érzetet keltett így, de ha jó a pékáruja akkor tökéletesen mindegy, gondoltam, mert szeretni fogják.

Hát én kétszer is megpróbáltam, de nem alakult ki a „kémia”.

Első alkalommal kimondottan barátságos légkör fogadott, de sajnos nem láttam kirakva kakaós csigát. Rákérdeztem és az ifjú hölgy még talált nekem egyet az egyik kosárka mélyen. Szerencsére. Legalábbis akkor még azt gondoltam.

A mai manufaktúra jellegű, igényesebb vevőréteget megcélzó pékségek tekintetében még sohasem kaptam ilyen „vérszegény” csigát. Már ránézésre sem volt elég vonzó a nagyon szerény kakaó tartalma miatt. Ráadásul az árak tekintetében (250.- Ft, viszonylag kis méret) a Pékség mindenképpen a korábban megjelölt igényes rétegre „lő” és ennek a fényében tökéletesen érthetetlen, hogy miért kellet kiadni?  

A csalódottságom után kissé tétováztam, majd választottam egy másik péksüteményt is, (ami kolbászos-sajtos volt szintén 250.- forintért), hátha kissé felold. Na, ez olyan volt, mint a nagykönyvben. Illatos, ízletes, nagyon finom, sok sajttal.

Nem értettem az egészet. Az egyik tökéletes, a másik meg a tészta minőségétől eltekintve szinte értékelhetetlen. Persze a kolbászos-sajtos tökéletességet is beárnyékolta egy érdekes mozdulat. Mivel jeleztem, hogy helyben fogyasztom ezt is, az ifjú hölgy a pult mögül kilépve tett néhány lépést kezében a kolbászos karikával, majd beletette a kakaós csigás morzsákkal „teli” használt tányéromba (ami egyébként egy nagyon szimpatikus fatányér volt). Nem vagyok finnyás, de azért adhatta volna akár egy tiszta szalvétában is, ha esetleg nincs további tányérja.

Szóval úgy döntöttem, hogy adok még egy esélyt. Ilyen jónak tűnő pékségnél hátha csak félrecsúszott valami a rendszerben.

Elmentem szombaton délelőtt újra és mi történt? Csodák-csodája, kaptam egy kimondottan jó csigát sok kakaóval. Nem azzal a nagyon feketével, amit szeretek, de finom volt kiemelkedő tésztával és megjelent a sült kakaó az alján. Ennek ellenére, mivel két mintát teszteltem, értékelést nem fogok hozzá adni. Továbbá, nagyon nagy hibának tartom, ha két ennyire eltérő minőségű terméket kapok ugyanott néhány napon belül. Ez ma már megengedhetetlen.

A fentiek miatt nem kommentelem a képeket sem, „beszéljenek” maguk. Minden pár esetében felül van az első látogatás és alul a második látogatás „tesztalanya”.

Felülről:

Alulról:

Belülről:

A főbb paraméterek,

Súly: 95 gramm, ár: 250.-Ft

Összességében azért le kell szögezni, hogy a tészta nagyon jó volt. Az első alkalommal is, a másodiknál is és a karikánál is. Maga a tészta biztosan beleférne a top 3-ba, de a hullámzó töltelékmennyiség és minőség tönkreverte a tészta minőségével megszerzett előnyt. Sajnos hiányoltam a tulajdonosi jelenlétet is. Ha nem is fizikálisan, de szellemiségében feltétlen. A második alkalommal (amit ha értékelnék, adnék rá egy jó nyolcast) szemet vetettem némi tepertőspogácsára. Nem tudom miért és honnan jött, de rákérdezetem a frissességére (még kissé szégyelltem is magam). Kiderült és dicséret, hogy becsületesen elmondta az ifjú hölgy, hogy előző nap délutáni. Szombaton kilenckor ki volt rakva teljes áron az előz nap délután sült, ráadásul „apró” pogácsa.

Ezt sem értem.

Remélem fognak tudni javítani ezeken a részleteken, mert akkor egy igazán jó pékség lehet a Pékség. Most még nem győztek meg.

A végére összehasonlításként a listavezető.

A tesztvásárlás időpontja: 2015. február, egy keddi és egy szombati nap (délelőtt)

Mákos-Diós szubjektív egy 9 pontos skálán: -

Az aktuális kakaós csiga ranglista itt érhető el.

A XIII. kerületben, az Ipoly utcában már tavaly kiszúrtam egy Jókenyér pékséget. Mindenféle elfogultság nélkül állíthatom, hogy a lakókörnyezetemben fellelhető lehetőségek közül a Jókenyér kenyereit szeretem a legjobban, különösen a rozsos, magos változatokat. Érződik, hogy gondos szemek és kezek kísérik az előállításukat és mindig az a tapasztalatom, hogy benne van az anyag.

Most eljött az ideje, hogy a kakaós csigájukat ismerjem meg közelebbről. Ennél a mintánál egyszerre ért nagyon kellemes tapasztalat és némi csalódottság is.

A főbb paraméterek,

Súly: 136 gramm, ár: 205.-Ft

Ezzel a nagyon jó ár-érték kategóriába került, különösen, ha a felhasznált kakaó mennyiségét is figyelembe vesszük. Érdekesség, hogy a kapott blokkon még az is fel volt tüntetve, hogy 120 gramm (külön dicséret érte). Tehát ebben az esetben a tervezett súlyt nagyjából 10%-al haladta meg.

Felülről egyértelműen látszik, hogy a jobb fajta. Szép forma és rengeteg kakaó, de az egyik oldala kissé sötétebb.

Alulról ott van a továbbra is nagyon kedvelt „sült kakaó”, ami ráadásul ízre is tökéletesen rendben volt.

Kettévágott állapotban szép a tészta és érződik, hogy a rétegek között megfelelő lehet a töltelék, azonban valami csak kóstolás után derült ki.

Már a vásárláskor és kissé a képeken is látszódott, látszódik, hogy egy kicsit túlsült. Sajnos ez a kóstolás közben is visszaköszönt. Hiába átlag fölötti a tészta és a kakaótöltelék minősége, de a túlsütéssel kiszárították és ezzel értékes pontot veszített az értékelés során.

Maga az üzlet az Óriáskifli Kft üzemeltetése alatt fut, ahol nagyon barátságos kiszolgálásban volt részem és a helység hangulata vendégmarasztalón békés volt. Megéri akár egy kávéra is betérni.

Összességében a Ludwig & Mentesi Jókenyér csigája egy nagyon finom sütemény, amiben, kiemelkedő minőségi és pont ideális édességű (tehát nem túl édes) kakaó van. Sajnos ebben az esetben túlsütöttek, ezért nem tud többet kapni, mint 7,5 pont. Remélem legközelebb pont úgy lesz megsütve, ahogy ez a csiga megérdemli és akkor az értékelésemet is feljavítom.

Külön dicséret a csomagolásnak használt papírzacskóért. Ízléses, minőségi, a hátulján rengeteg plusz tartalommal.

Még egy észrevétel. Ugyanekkor vásároltam 2 db francia baguettet is. Egyszerűen isteni volt. Ha lenne kenyérfélékre tipizált felületem, biztosan a maximumot kapná.

A tesztvásárlás időpontja: 2015. január, egy keddi nap (délután)

Mákos-Diós szubjektív egy 9 pontos skálán: 7,5

Az aktuális kakaós csiga ranglista itt érhető el.

Benzinkúton eddig szinte semmilyen figyelmet sem fordítottam a pékárukra, így a kakaós csigákra sem. Sokszor amolyan lelketlenül kitett kis nyominger sütemények, hidegen szottyadtan. Persze nálam is eljött már az a pillanat, amikor a szénhidráthiány minden lehetséges falatot megszépített és akkor a legrégebbi pogácsát is nagyon finomnak láttam.

Természetesen, igaz nem túl gyakran, találkozni olyan kombinációval, amikor a kúthálózat központi törekvése is próbál igényes lenni, a töltőállomás vezetője is lelkiismeretes és még közös erőtérbe is tudnak kerülni. Akkor tényleg nagyon finom sütik és szendvicsek kerülnek az üvegvitrinbe.

Hétfő kora este, rám nem jellemző módon impulzusvásárlóvá váltam. Bár nem voltam szénhidráthiányos, de a tankolásom fizetése pillanatában megpillantottam két kakaós csigát, amik nem nyomingerek voltak, sőt, egész vonzón „bíztattak” a vásárlásra.

Megvettem és leteszteltem az egyiket. Íme.

A főbb paraméterek,

Súly: 92 gramm, ár: 199.-Ft

Elég kicsi a súlya, viszont benzinkúthoz képest kedvezőnek mondható az ára.

Felülről nagyon szép. A mezőny egyik legszebbje? Igen, egészen biztosan. Ha csak a külsőt vizsgálnám akár dobogós is lehetne.

A közelin látszódnak azok az apró, gusztusos csokoládé lapkák. Nagyon látványos ötlet, eddig még nem találkoztam ezzel a megoldással.

Alulról sajnos nagyon silány. A kép magáért beszél.

Kettévágva látszik, hogy a tésztát pont a megfelelő ideig sütötték és a tészta kakaó arány is jónak mondható.

Összességében a vártnál jobban szerepelt az OMV VIVA csigája (maga a töltőállomás a III. kerület Ladik utcában található, bár számomra inkább Szentendrei út, még akkor is, ha később szintén van egy OMV egység a Szentendrein).

A kóstolásba mindig bevonok egy kóstolótársat is, aki a számára „kiosztott” fél csigát jóízűen elfogyasztotta és elégedett volt. Nekem is ízlett, sok főtevékenységű pékség csigájától is jobb volt. Persze valószínűleg előkészített termék volt ez is, amit csak be kell tolni a kemencébe, de ennek ellenére a középmezőny erősebbik felébe tudott kerülni.

Külön dicséret az igényes papírzacskóért!

A tesztvásárlás időpontja: 2014. december, egy hétfői nap (kora este)

Mákos-Diós szubjektív egy 9 pontos skálán: 7,5

Az aktuális kakaós csiga ranglista itt érhető el.

Egyszerűen nem mehetek el szótlanul, illetve íratlanul egy ilyen csúcsszuper hely mellett. Korábban már egy kommentben is felhívták a figyelmemet a Cserpes Tejivóra, de valahogy nem hittem benne. Nem tudom miért, de nem.

Most ez megváltozott.

Igazán nagyon klassz hely.

Fantáziadús beltér, pörgős kiszolgálás, teljes Cserpes kínálat (még szép), szendvicsek, péksütemények. Természetesen rögtön a kakaós csigára lőttem, de a hely atmoszférája olyan hatással volt rám (először voltam Cserpes Tejivóban), hogy hirtelen el bizonytalanodtam és közvetlen ebéd utáni állapotomban elkezdtem azon törni a fejem, hogy mit fogyasszak.

Közben csodáltam a környezetet. Tejesüveg formájú lámpák lógtak a plafonról, óriási hűtőkben sorakoztak a tejtermékek és egy hatalmas tejesüveg világított a falon. Fantasztikus ötlet, ráadásul a kivitelezés is minőségi.

Mint egy Apple Store tej és pékáruk részére.

Világos, trendi, igényes.

Meggyőződésem, hogy a külföldiek is szeretik, szeretnék. Bármelyik világvárosban megállná a helyét. Budapesten amúgy már négy Cserpes Tejivó is van.

Ebben a nívós környezetben, „csendesen” meghúzódva két pultrészen is csodaszép kakaós csigák sorakoztak, mintegy arra várva, hogy beteljesítsék a küldetésüket. Teljes határozottsággal kijelenthetem, hogy ezt a küldetést remekül teljesítik, teljesítették. Az üveg mögött szépen, „hívogatóan”, mondhatni kívánatosan, már a látványukkal mosolyt csaltak az arcomra, később pedig még ízélményt is nyújtottak.

A csomagolózacskó is nívós.

Maga a csiga is az a fajta volt, amit szeretek. Nem túl édes, a tésztája pedig nem túl száraz, nem túl zsíros. Nagyon ízletes volt és minőségi. Azonban a kakaós csiga ranglista élmezőnye olyan erős, hogy igazán rendkívülinek kell lennie annak a csigának, amelyik be szeretne kerülni.

A Cserpes Tejivó (Corvin köz) nem került fel dobogóra.

A főbb paraméterek.

Súly: 115 gramm, ár: 200.-Ft

Átlagos méret reális áron.

Felülről egyértelműen az egyik legszebb. Külalakban biztosan dobogós. Egyformán vastag tészta, sok kakaó, kis porcukorral.

Alulról is pont ugyanezt el lehet mondani, csak annyi a különbség, hogy még többnek látszik a kakaó. Igazán nagyon vonzó, kívánatos és még a sült kakaó is ott van az alján.

Számomra erről az oldalról a mezőny legszebbje.

Kettévágva azonban sajnos, mintha eltűnt volna a töltelék egy része. A tészta nagyon szép, kelt, de hol a többi kakaó?

Összességében egy nagyon jó csiga, amit bármikor szívesen elfogyasztok egy pohár tej, vagy egy kávé mellé. A maximális pontszámúak egy nagyon erős „klubot” alkotnak, ahova bekerülni nem egyszerű és a Cserpes csigájának sem sikerült, de nem sokkal maradt le és nagyon szépen teljesített.

Érdekes, hogy karakterében hasonlított a Jacques Liszt Bakery csigájára, csak ebben több volt a kakaó.

A tesztvásárlás időpontja: 2014. november, egy szerdai nap (délben)

Mákos-Diós szubjektív egy 9 pontos skálán: 8

Az aktuális kakaós csiga ranglista itt érhető el.

Összehasonlításként a Jacques Liszt csiga.

Tovább tart a csiga szezon!

Óriási volt a várakozásom. Általában, mint mindig, az óriási várakozások esetében, az esélyesség terhe mintha rányomná a bélyegét a teljesítményre. Azt nem tudom, hogy péksütemények esetében ez miként lehet igaz, de jelen esetben így történt. Rányomta és a Pékműhely végül lecsúszott a dobogóról.

Különösen vegyes érzelmeim vannak. Az összes eddigi közül ezt a csigát volt a legnehezebb beszereznem a teszteléshez. Konkrétan négyszer mentem vissza az elmúlt egy hónapban, hogy sikerüljön végre egyet vennem. Négy nem is olyan kis út egy péksüteményért. Nagyon akartam és ezt az akarást a múlt hét sikerrel koronázta, de a teszt nem egészen azt az eredményt hozta, amit vártam.

A Pékműhely imádnivaló hely és én is imádom. Közvetlenek, kedvesek, mosolygósak. Jó a koncepció, miszerint kisebb süteményeket készítenek, ami mindig friss (nem tud nem az lenni, mert szinte mindent rögtön elvisznek, ami frissen melegen kikerül a kemencéből), adalékmentes és az árúk is kedvező.

Kikészítenek a pultra egy csatos üvegnyi vizet, amiből bárki tölthet egy pohárral a sütije mellé.

Vagy egy pohárral a gyömbéres mentateából, mai pont ideálisan csíp egy kicsit.

Nagyszerű, de a nagyító alatt most a kakaós csiga van. Nézzük!

A főbb paraméterek,

Súly: 97 gramm, ár: 170.-Ft

Egyértelműen a kisebbek közé tartozik, de az ára kimondottan barátságos annak fényében, hogy két frekventált budai pont között helyezkedik el (I. ker. Batthyány u. 24.).

Felülről nagyon szép. Aranybarna és rögtön látszik, illetve érződik, hogy nem lesz kérdés a kakaó mennyisége és a minősége sem. Még most, írás közben is rögtön felfalnék egyet.

Alulról pont azt hozza, amit nagyon szeretek. Sok-sok sült kakaó. Erről az oldaláról is nagyon vonzó.

Kettévágva jön az, ami miatt lecsúszott a dobogóról. A tészta kissé „szalonnás” volt. Vagy nem kelt meg, vagy elázott. Akár így, akár úgy, sajnos emiatt nem tudja megverni az eddigi első három helyezettet.

A ranglistavezetőnél (Panificio il Basilico) így néz ki a kettévágott csiga.

Mint mindig, most is két csigát vettem, és az egyiket még a helyszínen elfogyasztottam, ami során nem tűnt fel ez a minőségi hiba. Kicsit rágni kellett, de az adalékmentes tésztáknál ez pont így van jól. Viszont a „boncasztalon”, néhány órával később egyértelmű volt és akkor az élvezeti értéke is már egy kicsikét kisebb volt.

Összességében, különösen a helyszíni kóstoló során élmény volt a fogyasztása. Nagyon finom kakaót használnak, ráadásul vajjal. Az egész hely miliője remek, de a sütemények készítése, mintha 1 %-kal kisebb odafigyeléssel történne, mint korábban. Ez a csiga tavasszal még maximális ponttal lett volna holtversenyben első.

A végére összehasonlításként az eddigi négy maximális pontszámú közül a leghasonlóbb Butter Brothers csigája.

A tesztvásárlás időpontja: 2014. november, egy csütörtöki nap (délben)

Mákos-Diós szubjektív egy 9 pontos skálán: 8,5

Az aktuális kakaós csiga ranglista itt érhető el.

Bár a német gasztronómia is sokat fejlődött az utóbbi években, de azért a közvélekedésben az van, hogy nem a kulináris élvezetekért kell odautazni. Az elvitathatatlan, hogy van néhány terület, amiben a németek a „királyok”, de legalábbis egyikei a legjobbaknak. Sör, kolbász, csülök, perec. Különös tekintettel ezek együttes kombinációjára.

Sokra tartom a németajkú területek pékáruit. Ausztriában is mindig nagyszerű a minőségük és Németországban is. A múlt héten Düsseldorf közelében jártam és sikerült egy pékséget útba ejteni, ahol szerencsére és nagy örömömre lehetett kakaós csigát kapni. Külsőre eléggé eltért a nálunk megszokottól, de nyilvánvaló volt, hogy kakaós (akkor még azt gondoltam), csak kissé túlextrázva.

Mit is tehet az a blogger, aki egy teljes blogot szentel a kakaós csigának? Pontosan így van. Gyorsan odaléptem a pulthoz és kértem egyet, majd gyorsan még egyet, hogy otthonra a „mérlegelésre” is legyen modellem.

Az már ránézésre is egyértelmű volt, hogy más, mint Magyarországon. Meggyel készült. Rögtön éreztem, hogy ez nagyon rendben lesz és micsoda ötlet, középre meggyet halmozni. Természetesen nem csak a meggy miatt más. Jól láthatóan cukormázzal is meg volt csurgatva és a tetején elszórva kis sárgás „hólyagok” voltak, aminek a pontos összetevőjét nem tudtam meghatározni, de leginkább cukrozott sűrített tejre emlékeztetett, amit rásütöttek. Amúgy nagyon finom volt.

Aggódtam is, hogy túl édes lesz, de nem. A tészta állaga, a meggy gyümölcsössége tökéletes egyensúlyban volt, csak éppen a töltelékkel volt némi probléma.

Közel ötven különböző kakaós csigát lekóstoltam az elmúlt félévben (nem mindegyikből született bejegyzés) és így azt gondoltam, hogy felismerem, ha egy újabb jön szembe.

Azt gondoltam, de nem. Ez a csiga adott a „szakmai” hiúságomnak. Adott és nem is kicsit, mert bizony nem kakaó volt a töltelék, hanem mák. Ki hallott már ilyet? Mák.

Tehát ez egy mákos meggyes csiga volt. Az első, a második és a harmadik meglepetésemet követően meg kellett állapítani, hogy bizony nagyon finom. Nem az, amit vártam, de kiváló kombináció, amit csak dicsérni tudok.

Maga a töltelék nem volt túl édes, és a cukormáz sem, mégis pont eltalálták a mértékét és az ízek kiváló egyensúlyba kerültek ezzel az édességgel. A tészta is remek volt. Az a fajta, ami frissen is kicsit ropog, kicsit jobban rágni kell és még két nap múlva is élvezhető. Akkor sem száraznak tűnt, hanem ízgazdagnak, tartalmasnak.

A súlya 169 gramm, míg az ára 1,20 Euro volt.

A méret hasonló, mint nálunk, de az ár kissé drágább a hazai átlagnál (kb. 370.- Ft). Azért, ha azt is nézem, hogy jóval gazdagabb, akkor valószínűleg itthon se lenne sokkal olcsóbb, míg német szemmel nézve, kimondottan kedvező.

Tehát a vendégcsiga alaposan meglepett, de mindemellett a nagyszerű kombinációjával igazi élményt adott. Aki kint jár, vagy esetleg Németországból olvas, feltétlen próbálja ki!

Ha lenne mákos ranglista 8,5-öt kapna a 9-ből.

Őrület. CBA Príma, Üllői út. 69.- Ft. Igazából nem gondolom, hogy ezért az árért, akár csak elfogadható minőséget lehet produkálni. Akciós ár ide, műmulti magatartás oda, nagyon meghökkentem. Nem tudom, hogy valójában miből készülhet és azt sem, hogy aki ilyet vásárol elgondolkodik-e ezen a kérdésen. Az biztos, hogy így halomba rakva számomra inkább döbbenetes volt, mint vonzó.

Pontosan úgy, mintha burgonya lenne.

Első benyomáson túl az volt feltűnő, hogy nagyon változó minőségű a kínálat. Van, amiből szinte csak a tészta látszódott és csupán csak a formájából, meg a feliratból lehetet tudni, hogy mi is, és olyan is volt, amiben sokkal több volt a kakaó, mint a mellette lévőben.

Mindenesetre vettem egyet. Igyekeztem átlagosat választani, mert néhány példány csak az örökös utolsó hely betöltésére lett volna elég.

Tehát megvettem, leteszteltem és ismét egy kis meglepetés ért. Ha bekötött szemmel kellett volna kóstolnom, akkor nem azt mondtam volna, mint amit a látvány alapján vártam. Nem volt legrosszabb a tészta sem és a töltelék sem.

Visszajárni nem fogok és a top 10-be se kerül be a ranglistán, de végül is ár-érték arányában biztosan volt olyan, mint a legdrágább csiga (amiről az emlékeidet itt elevenítheted fel).

A főbb paraméterek,

Súly: 132 gramm, ár: 69.-Ft

Tekintve, hogy a táblán 100 grammként tüntették fel nem is rossz. Az biztos, hogy a legolcsóbb, amivel valaha találkoztam.

Felülről egy jó nagydarab „csiga” formájú tészta látszódik. A rétegek között megfigyelhető, hogy itt-ott érdemi mennyiségű lehet a kakaótöltelék, de azért extra optimizmusra nem ad okot.

Alulról sem vonzó túlságosan, viszont érdekes, hogy itt már sokkal több töltelék látszik, mint felülnézetben. Ekkor kezdtem először arra gondolni, hogy akár magasabb pontot is kaphat, mint amit az első benyomás sejtetett.

Kettévágott állapotban szép a tészta állaga. Mindenütt megkelt és a tészta-kakaóarány is egészen jónak mondható.

A rétegek szétszedése után azért már látszódik a változó, nem egyenletes minőség. Az egyik rétegben kimondottan kevés a kakaó, míg a másikban megfelelő mennyiségű.

Megkóstolva kellemes volt az íze, különösen a belső rétegeknek. A szélsők, kakaó hiányában, sajnos csak a sült tészta ízét hozták, azt a fajtát, amit manapság már nem szívesen választok. A ki tudja milyen alapanyagokból készült tömegtészta ízét.

Összességében egy sokkal jobb csigát kaptam, mint amilyet vártam, de a változékony, nem egyenletes minőség és a „tömegtészta” íz miatt csak a mezőny második felébe tud kerülni. Az 5,5 pont így is sokkal jobb, mint amit az első pillanatok után jósoltam.

A tesztvásárlás időpontja: 2014. szeptember, egy szerdai nap (reggel)

Mákos-Diós szubjektív egy 9 pontos skálán: 5,5

Az aktuális kakaós csiga ranglista itt érhető el.