Már régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy egy kedvelt pékárut, amit én is nagyon szeretek, kicsit górcső alá vegyek. A döntésem a kakaós csigára esett, gyermekkorom nagy kedvencére, és így elkezdődött a kakaós csiga blog első bejegyzése.
Az általános iskolai büfében 2,40 Ft volt egy csúcs-szuper kakaós csiga (1985-ben). Azt a fajtát szerettem igazán, aminek sülés közben a töltelékből lecsorogott az aljára és ott egy kicsit megkeményedett, mai szaknyelven szólva, kicsit karamellizálódott.
Azóta sok idő eltelt és újra elkezdtem kakaós csigát vásárolni, a családom, elsősorban a kisfiam nagy örömére. Innen már csak egy lépés volt megindítani ezt a blogot.
Minden bejegyzésben egy kakaós csigát vizsgálok. Feltüntetem a súlyát, és az árát. Néhány fénykép felülről, alulról (fontos, hogy alul mennyi kakaó látszódik) és egy kissé széttépet állapotban.
Az első kakaós csiga a Brunch pékség és szendvicsbár budai (Retek u. 4.) üzletéből származik.
A súlya: 136 gramm. Az ára: 299.- Ft
Ezért az árért joggal várható el, hogy kiemelkedő legyen, de első ránézésre szkeptikus voltam. Külsőre kissé olyan volt, mint azok a tömegáruk, amiket nem szívesen veszek meg újra.
Aztán a kóstolásnál kellemes meglepetés ért, mert nagyon ízletes volt, és az alján is ott volt egy kicsit a „sült” kakaó.
A tészta állaga is jobb volt az átlagnál és a kakaó egy kissé a jobb minőségű csokiszószokra emlékeztetett.
A Brunch kakaós csigája egyértelműen jobb az átlagnál, de ár-érték arányban egy picit ennél is többet vártam.
A tesztvásárlás időpontja: 2014. április. egy szombati nap (délelőtt).
Mákos-Diós szubjektív egy 9 pontos skálán: 7
